|
Adatok
|
|
|
Származási hely
|
Japán
|
|
Idő
|
1700-as évek
|
|
Testsúly
|
2,5-4 kg
|
|
Természet
|
Nagyon éber
|
|
Szőrzetszín
|
Sokféle színváltozat és színkombináció elfogadott
|
Ez a társas hajlamú és kíváncsi fajta egész Japánban elterjedt. A rövid, dús, bolyhos és pomponszerű farok kialakítása nem hozta magával a gerinc- vagy csontdeformitást. A szerfelett társaságkedvelő japán csonkafarkú hamar elunja magát, és ilyenkor rombolásba foghat.
Történet: Az elmúlt háromszáz év japán művészetében rövid és hosszú szőrű japán csonkafarkú macskák is feltűnnek. A rövid szőrű csonkafarkúak természetes változataként kialakult hosszú szőrűek bundája előnyös lehetett Japán legészakibb területein. A rövid szőrű változat 1968-ban került az Egyesült Államokba, magával hozva a hosszúszőrűség génjét, melyet az 1970-es években fedeztek fel. Angliában a fajta még mindig elfogadásra vár.
|
Testfelépítés
|
|
|
Fej
|
Széles. A bajuszszálak észrevehetően megtörtek, a szemek vonalában enyhe bemélyedés látható.
|
|
Szem
|
Nagy és ovális, oldalnézetben határozottan ferde metszésű.
|
|
Fül
|
Nagy, egymástól távol és felfelé álló.
|
|
Test
|
Hosszú, egyenes és karcsú, de izmos.
|
|
Szőrzet
|
Félhosszú, puha és selymes.
|
|
Farok
|
Rövid pomponszerű. Egyenes vagy visszafelé görbülő.
|