Macskák

A macska őse az ember közelében élve fizikai és viselkedésbeli változásokon ment át, kialakítva a macska fajok valaha élt legsikeresebb tagját: a házimacskát.

Az első állandó emberlakta települések Egyiptomban a Nílus árterületén alakultak ki i. e. 4000 körül. Csűrjeikkel és gabonaraktáraikkal a települések rágcsálókat és ehető hulladékot, emellett búvóhelyet és biztonságot nyújtottak a nagyobb ragadozókkal szemben bármely macskának, amely képes vagy hajlandó volt ezekkel az előnyökkel élni. A környezeti nyomás hatására a vad macska egyes tulajdonságai megváltoztak. Szelídsége előnnyé vált, mivel csak a legszelídebb és a legkevésbé félénk macskák tudtak az emberek és állatok közvetlen közelében megélni.

A macskát az ember nagyra becsülte a rágcsálók ellenségeként, de más szempontból is hasznot hajtott számára. A patkány és az egér kártékony állat, a kígyó marása azonban akár halálos is lehet. Az ember ezért kifejezetten örült annak, hogy a macska a kobrát és a viperát is ugyanúgy elejtette, mint a rágcsálókat. A macska kettős védelmező szerepe miatt egyre növekvő népszerűségnek örvendett.

A házi macska egyiptomi társadalomba való beolvadása feltehetően i. e. 2000 körül fejeződött be. Az ősi egyiptomiak mélységes tiszteletet és megértést tanúsítottak a macska és viselkedése iránt, s amikor a vallás és a hiedelemvilág kiemelt szimbólumává vált, alakját számos tárgyon megjelenítették.

Weöres Sándor: Macska induló

Kurrogj, kurrogj, kormos macska,

cirregj, cirregj, cirmos macska,

büszkén lejt hat vak bak macska,

sok pettyes láb, száz karmocska.

Jobbra át, balra át,

agyon marjuk a kutyát,

nyauúu!

Nyávogj,nyávogj,nyavalyás macska,

pisszegj, pisszegj, pikulás macska,

aki beteg, pikulálhat,

szedjen macska pilulákat.

Hátra arc, nagy kudarc,

nem marunk ha te se marsz,

nyauúu!